A téli hónapokban gyakran előáll olyan helyzet, hogy a levegő szállópor-koncentráció már az egészségre veszélyes méreteket ölt. A szmog bizony komoly betegségeket idézhet elő, a meglévőket pedig súlyosbíthatja. Sokszor kiszolgáltatottak vagyunk, de apró figyelmességekkel javíthatunk a helyzeten.
Nehéz helyzetben vagyunk, mert bár magunknak okoztuk a bajt (mármint mi, emberek), a baj ellen tenni már nagyon nehéz a beállt életritmusok és élethelyzetek miatt. Az autóhasználat végletekig elterjedt, az ipari termelés jelentős környezetszennyezéssel járhat, a téli hónapokban nem megfelelő tüzelőanyagok égetése soha nem látott méreteket ölt (ennek anyagi okai is vannak), a tömegközlekedési gépjárműpark sokszor elavult – sok-sok tényező idézi elő a szmogot, a levegő „elromlását”.
A szakemberek szerint sokszor a nagyvárosok által elrendelt szmogriadónak sincs értelme, sőt, Magyarországon a legutóbbi időkben is mértek olyan adatot, amely szerint a falvakban sokszor rosszabb a helyzet.
De mi is ebben a legnagyobb baj, mi veszélyes ránk?
A szállópor. A levegőben lévő szilárd részecskéket akkor nevezzük szállópornak, ha azok mérete 10 mikrométernél kisebb. Ezek a szemcsék a levegővételnél bejutnak az alsó légutakba, a körülbelül 2-2,5 mikrométernyi részecskék pedig a tüdőbe. Ott aztán a léghólyagocskákon keresztül felszívódnak a tüdőszövetbe és bekerülnek a véráramba.
A tüdőszövetben steril gyulladás alakulhat ki, míg a vérben erősödik a vér alvadékonysága és elindulhat a vérrögképződés, amely hirtelen szívhalálhoz vagy tüdőembóliához vezethet. Sőt, statisztikai szinten is kimutatták, hogy a szmogos időszakban szignifikánsan megnő az infarktusos és agyi stroke-os esetek száma.
A szállópor szervezetbe kerülése után megnövekszik a szabad gyökök termelődése, így az immunrendszerünk egyre kevésbé lesz védett.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
Az idősek, a krónikus betegek (főleg a szív- és tüdőbetegek), a kisgyermekek és a kismamák. A kisgyermekek sérülékenyebb légzőrendszerrel bírnak még, csakúgy, mint a csecsemők, ráadásul gyakrabban is vesznek levegőt.
De fokozottan kockázatos a szmogos levegő a várandós nők számára is, hiszen megnő a kockázata annak, hogy kisebb súllyal születik a baba, illetve nagyobb az esélye annak is, hogy a pici asztmás lesz.
Valójában mindannyian ki vagyunk téve a kockázatnak, elvégre levegőt venni muszáj.
A tünetek között megjelenhet az orrfolyás, orrdugulás, a csípő és könnyező szem, a torokkaparás, a köhögés.
Mi a teendő?
A legegyszerűbb, hogy ha tehetjük, maradjunk otthon. Jó duma, csak éppen nehéz kivitelezni. Ha valakinek mégis megvan erre a módja, éljen vele, és ha el is megy valahová, a kevésbé forgalmas utat válassza.
Egyébként is érdemes kerülni a nagyon forgalmas útvonalakat, és a közlekedés szempontjából kritikus időszakokat.
Többen pormaszkot viselnek, ami egy halvány esélyt ad a szállóporok kivédésére, de csak akkor, ha jó minőségű a maszk, merthogy a kis részecskék átjutnak azon is. A szakemberek azt mondják, az FFP1 és FFP2 felirattal ellátott maszkok viselése ajánlott.
A kisgyermekeket, ha tehetjük, ne babakocsiban szállítsuk, hanem „kenguruban” vagy vegyük a hátunkra, elvégre a por a talaj felett nem sokkal reked meg.
Fontos, hogy ezekben a napokban igyunk sok folyadékot, elsősorban vizet, de használhatunk a tüdő működésére pozitívan ható gyógyteákat, így kakukkfű-, édeskömény- vagy ánizsteát, de az általában az immunrendszerre jó hatással bíró teák bármelyikét ajánljuk.
Merthogy az immunrendszert kell erősíteni ekkor is, méghozzá a fokozódó szabadgyök-termelés miatt az antioxidánsok, vitaminok bátrabb, rendszeres használatával.
Érdemes sószobába menni, mint ahogyan sóoldalon orröblítés is ajánlott, a bőrünket pedig a rendszeres kézmosással és hajmosással védhetjük leginkább.
Vegyünk tehát egy nagy levegőt, és figyeljünk magunkra.
