A héten két elszomorító kutatás is a kezem ügyébe került, és őszintén bevallom, hogy elszomorodtam. Gyermekeink, unokáink jelentik a jövőt, egészségi állapotuk mégis romokban van már most, ilyen fiatal korban. Mivel számomra semmi sem fontosabb testünk, lelkünk épéségénél, ezért szeretném most felhívni a figyelmet két fontos témára.
Minőségi alultápláltság jellemzi a magyar csecsemőket
A Nestlé iparági összefogással vizsgálta a 0-3 éves gyerekek táplálkozási szokásait, a reprezentatív kutatás eredményei pedig lesújtóak: a csecsemőket minőségi alultápláltság jellemzi, ez a későbbi életkorban a túlzott energia bevitel miatt elhízássá alakul.
A kutatás eredményeinek értékelése azt mutatja, hogy a 4-12 hónapos csecsemők jelentős hányadánál (41 százalék) kedvezőtlenül magas a koleszterinbevitel, és ez az arány a 12-36 hónapos gyermekek között tovább romlik, közel a gyermekek felére. A nátriumbevitel esetében még rosszabb a helyzet, 1 éves kor alatt a csecsemők már több mint a fele magas nátriumbevitelt mutat, ami az 1-3 éves korosztályban már majdnem az összes kisdedre igaz.
Vannak azonban olyan, a fejlődéshez elengedhetetlenül fontos tápanyagok, amelyekből a gyermekek az ajánlott értéknél kevesebbet kapnak. Ilyen a kalcium, amelyből a 4-12 hós csecsemők 22 százaléka mutat hiányos bevitelt, ami 3 éves korra 37 százalékra nő. A kalcium a csontok növekedésének optimalizálása mellett fontos szerepet tölt be gyermekkorban a csontok szilárdságának fenntartásában is.
A D-vitamin bevitel még ennél is drasztikusabb változásokat mutat, a 4-12 hónapos csecsemők esetében még csak 13 százalékuknál hiányos a bevitel, ami 1-2 éves korra már 58 százalékra nő, a 2-3 éves korosztálynál pedig már a gyermekek 76 százaléka nem kap elég D-vitamint. A megfelelő D-vitamin szinttel rendelkező gyerekek ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben, erős az immunrendszerük, és megfelelően fejlődik a csontozatuk is.
A vas az egyetlen olyan mikrotápanyag, amely a gyermek növekedésével javulást mutat, ezt feltehetőleg az állati eredetű fehérje bőségesebb fogyasztása magyarázza. A csecsemő- és korai gyermekkorban fellépő vashiány hatással lehet a gyermekek fejlődésére, a vashiányos gyermekek szellemi és mozgásfejlődése elmaradhat egészséges társaikétól.
A kutatás természetesen kitért az anyatejes táplálási szokásokra is. Magyarországon ma a 0-6 hónapos csecsemők több, mint fele kap anyatejet. Egyéves kor alatt ez az arány közel van az 50 százalékhoz, és 7 százalékban még az is előfordul, hogy az édesanya 3 éves korig szoptatja gyermekét. Az anyatejes táplálás azért kiemelkedő fontosságú, mert az anyatej a megfelelő minőségű és mennyiségű fehérjét tartalmazza, csökkentve ezzel az elhízás és az allergia kialakulását.
Kritikusan gyenge a magyar gyerekek állóképessége
A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) kimutatta: a magyar diákok negyede túlsúlyos vagy elhízott és az állóképességi szintjük lehangoló. A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) és a Cooper Intézet összefogásában kidolgozott programban elsőként mérték fel több mint 623 ezer diák fittségi állapotát. A felső tagozatos és középiskolás gyerekek közül az állóképességi futásteljesítményben a középiskolás évek felé egyre kevesebb az egészségzónában teljesítő tanulók aránya. A legfittebbnek számító régió a közép-magyarországi volt, míg a leggyengébben teljesítők adatai Heves és Nógrád megyéből kerültek ki. Az MDSZ szerint az eredmény némely teszt esetében lesújtó, a változtatás pedig közös ügy. A testnevelés órákon például az állóképesség javítása sokat segíthet.
A kilenc fittségi paraméter összesített eredményei alapján a gyerekek a leggyengébben a törzsemelés és az ingafutás tesztben, míg a legjobban a kézi szorítóerő mérésben és a hasizom tesztben teljesítettek. Regionális szinten legnagyobb arányban Pest és Vas megye tanulói érték el az egészségzóna értékeit, míg a legrosszabban teljesítő iskolák Nógrád és Heves megyében voltak. További megdöbbentő adat, hogy a fiúk mindössze 63,6 %-a, a lányoknak pedig csak 51,7%-a esik az egészségzónába az állóképesség tekintetében. A mérési adatok szomorú tapasztalatai alapján a gyerekek negyede túlsúlyos, amely korunk vezető népbetegségeihez vezethet. A megfelelő intenzitású, napi rendszerességű testmozgással azonban megelőzhetőek lennének a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, az anyagcserezavarok vagy akár a gerincbántalmak is.
