Gondolatok az emésztésről

Egy férfi szívéhez a hasán keresztül vezet az út…” – úgy tűnik, a nem kevés cinizmussal fűszerezett népi bölcsesség sokkal mélyebb összefüggésekre mutat rá, mint azt elsőre gondolnánk – és nemcsak a férfiakra vonatkozik. „Pillangók repkednek a hasában” „Tisztára be van tojva” „Gyomorforgatóan viselkedik.” Ahogy szavak szintjén gyakran megjelenik, úgy az is sokszor előfordul, hogy szerelmes hangulatban, vagy éppen egy-egy konfliktushelyzetben az a bizonyos “belső hang” testi érzetekkel párosul, ami nem máshonnan, mint a hasunkból ered.

„Második agy”

A hasi komfort, vagy diszkomfort érzet, akárcsak egy láthatatlan döntőbíró, hatással van az életünkre – és ez a folyamat oda-vissza igaz: az újabban csak “második agyként” aposztrofált gyomrunk állapota hatással van az érzéseinkre, a lelki állapotunkra, így tulajdonképpen mindarra, amit énképként érzékelünk magunkról.

Az, hogy éppen jól, vagy rosszul érezzük magunkat „bélügyileg”, az életmenetünk, a pillanat megélésének képessége, a kitartásunk, a motiváltságunk és nyilvánvalóan az egészségünk szempontjából is fontos tényező.

Már az ókorban is…

Persze nincs új a nap alatt: a bélrendszer egészségéről már az ókorban tudták a kínai, indiai orvosoktól kezdve Hippokratészon keresztül Paracelsusig, hogy amennyiben ott felborul az egyensúly, annak az egész szervezet egészségromlása lehet a következménye. A legutóbbi évek kutatásai meg is erősítették ezt: a legkülönbözőbb pszichés problémák, idegrendszeri megbetegedések, depresszió, egyes autoimmun betegségek, vagy akár az autizmus hátterében is létfontosságú bélflóránk változásai is állnak. Ebből következik, hogy az agynak nagy szüksége van egy egészséges bélrendszer támogatására.

A bélrendszer egészségi állapota ugyanis meghatározza az egész életmenetünket, a folyamatos döntéseinket, a probléma feldolgozási készségünket. Röviden mindazt, amit habitusnak nevezünk, nagyban függ attól, hogy bélügyileg hogyan állunk.

Egy nagyon érdekes egérkísérlet során a fenti állításokat John Cryan ír tudós és csapata is vizsgálta: a kutatócsoport azt a kérdést tette fel, hogy vajon az egerek magatartása változhat-e a hasukon keresztül? Ezért az egércsapatuk felét olyan baktériummal etették, amelyik arról ismert, hogy a bélben megtelepedve jó hatással van az agyra, ez volt a Lactobacillus Rhamnosus JB-1. Ezután az egereket belehelyezték egy vízzel teli edénybe. Az egerek nem érték el a lábukkal az edény alját, így úsztak körbe-körbe, mert nyilvánvalóan ki akartak jutni a szárazföldre. A kérdés az volt: mennyi ideig akar úszni egy egér, hogy a kívánságát (ti. földet érés) valóra váltsa? A „felturbózott” belű egerek tovább és lelkesebben úsztak, mint “depressziós” fajtatársaik, ezzel egyidejűleg a vérükben kevesebb stresszhormont lehetett kimutatni, valamint a memória- és tanulási teszteken is jobban teljesítettek, mint sorstársaik. Miért is olyan fontos ez a felfedezés?

Képtalálat a következőre: „baktériumok emésztés”

A baktériumok szerepe

A testünk valójában több baktériumból áll, mint a sejtből. Ezt a mindösszesen három milliárd!!! baktériumot nevezik gyűjtőnéven mikrobiómának. A legtöbb ilyen baktérium a bélrendszerünkben található, és rendkívül jelentős szerepet játszanak általános egészségi állapotunkban.

Emellett a szervezetünk második legnagyobb idegsejthálózata is éppen itt, a bélcsatorna falában található.

A bélcsatornában működő idegsejtekben minden, az agyban már régóta ismert ingerületátvivő anyag is megtalálható. Az enterális idegrendszert (ENS) ezért “második agynak” nevezik a kutatók, és valójában ugyanazokból a szövetekből épül fel, mint a központi idegrendszerünk (CNS). A bélfal idegsejtjei között zajló kommunikációt az agyhoz hasonlóan körülbelül harmincféle anyag végzi: a depresszióhoz és hangulatváltozásokhoz kötődő szerotonin (boldogsághormon) 95 százaléka is a beleinkben fordul elő.

A bél, mint entitás

A bél-agynak is nevezett hálózat tehát aktívan kommunikál az aggyal, a bélből érkező jelzések különböző agyterületekre futnak be. De nem mindegyikre. Sohasem jutnak el pl. az agy hátsó részén lévő látókéreghez. Ha nem így lenne, látnánk a képeket arról, ami éppen a belünkben történik. Ahová befutnak, az az insula (sziget), a limbikus rendszer, a prefrontális cortex, az amygdala, a hippocampus. Ezek az agyterületek pedig egy rakás értékes dolgot képviselnek, amit mi emberek a lelki és érzelmei világunk szempontjából meghatározónak tartunk: énkép, erkölcs, szorongás, emlékezet, motiváció… Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a belünk, mint második agyunk irányítja az erkölccsel kapcsolatos megéléseinket, a szorongásainkat, de azt mindenképpen jelenti, hogy annak állapota hatással van azokra.

Képtalálat a következőre: „bél emésztés”

A legújabb kutatások szerint a bél már nem tekinthető olyan entitásnak, amelynek kizárólagos célja az emésztés különböző aspektusának elősegítése.

Többre hivatott ennél: kulcsfontosságú szerepet játszik a gyulladás és az immunitás szabályozásában is, és folyamatos oda-vissza kommunikációt folytat a nagyagyunkkal. Olyan, mint egy rikkancs a vásárcsarnokban: a teljesen elszigetelt elefántcsonttoronyban élő agyunknak első kézből küldi a nyüzsgő szervezet legfrissebb pletykáit.

Michael Gershon, a Columbia Egyetem orvostudományi centrumának kutatója egy teljes könyvet szentelt a témának, “A második agy” címmel. A szerző több példával is alátámasztja, hogy bizonyos értelemben akár agynak is nevezhetjük a bélidegrendszert. Gondolkodni és tudatos döntéseket hozni nyilvánvalóan nem tudunk ezekkel az idegsejtekkel, “érezni” viszont igen: ezek az érzetek elsősorban az emésztés folyamatát – a táplálék lebontása, a tápanyagok felszívása, majd a salakanyagok ürítése – segítenek szabályozni. A neurogasztroenterológia szakértői azonban ennél többet is állítanak:

Bélidegrendszerünk jelentős hatással lehet a hangulatunkra, és szerepe egyáltalán nem hanyagolható el a különféle betegségek kialakulásában.

Elsőre talán ennyi érdekesség elég volt. Van viszont második rész is! Amennyiben kíváncsi vagy rá, ide kattintva tudod elolvasni! Amennyiben pedig szeretnéd megfelelő módon védeni a beleidet, emésztésedet, akkor keress meg elérhetőségeim egyikén, vagy messenger üzenetben!

Forrás: Giulia Enders: Bélügyek – A belek csodálatos világa és a jó emésztés. Park Könyvkiadó 2014.
Könyvjelző Közvetlen hivatkozás.

Hozzászólások lezárva.