A húsvét tele van jelképekkel és szokásokkal, amelyek alapvetően két dologra emlékeztetnek. Az egyik Jézus Krisztus halála és feltámadása, mellyel a keresztény hit szerint Isten fia megváltotta az emberiséget bűneiből, és ezzel a példa nélküli csodával az új és örök élet reményét és lehetőségét adta az emberiségnek. Másrészt a dermedt télből újjászülető természet első pezsdülését, az újra induló, termékeny életet üdvözlik a különféle húsvéti rítusok és szimbólumok.
Mindkettő fontos, mély értelmű és jelentőségteljes dolog, és ezek teszik a húsvétot életigenlő örömünneppé hívők és nem hívők számára egyaránt. Mivel a húsvéti szimbólumokat szívesen használjuk mindannyian, és a rítusaiban is gyakran részt veszünk, nézzük át, mi a mélyebb jelentésük ezeknek!
A megváltás és az új élet ünnepe
Az ünnep időpontjának megválasztása már önmagában is szimbolikus: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap kerül rá sor. Tehát bár húsvét vasárnapja a feltámadás ünnepe, mégsem Jézus feltámadásának pontos évfordulóján van, hanem olyan napon, amely a csillagászati tavasz beköszöntéhez és a Hold járásához kötődik – hiszen március 21-től az éjjelek rövidebbé válnak a nappaloknál, és ezzel a telet felváltja a tavasz – vagyis Jézushoz hasonlóan feltámad a természet is. Ebben az időszakban számos pogány tavaszünnepet tartottak: a legjelentősebbet talán a germán tavaszistennő, Ostra nevének szentelték, akit gyakran ábrázoltak tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással a kezében, lábánál nyulakkal, felette madarakkal és tavaszi virágokból font koszorúval a fején.
A szimbólumok eredete
A tojás a világot és a termékenységet egyaránt szimbolizálja ősidők óta, a virágok és madarak pedig az újjászületés szimbólumai. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara is, amely színes tojásokat tojt, és amit egyszer a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatott: azóta tojnak tavasszal a nyulak színes tojásokat. És ezzel már meg is van a húsvét legfontosabb szimbólumainak eredete is. Ha még hozzávesszük, hogy Oster istennő neve mennyire hasonlít a német Oster és az angol Easter elnevezéshez (mindkettő húsvétot jelent), akkor már jól látható, hogy fonódnak egymásba a pogány tavaszünnepek és a keresztény világ számra legfontosabb örömhír üzenetei húsvét napján. Ezen az orosz húsvéti üdvözlőlapon például Jézust és a húsvéti feltámadást egy tojásba rajzolták:
Húsvéti piros tojás
Egy pár szót külön is megérdemel a húsvéti piros tojás. A piros szín a keresztények számára Jézus kiontott vérét szimbolizálja, a megváltást és az új életet jelképezi, maga a tojás pedig ősidők óta nagyon mély jelentőségű szimbólum az ember számára: sok nép mitológiája szerint egyenesen tojásból született meg az egész univerzum. Az inkák szerint az emberiséget három tojásból alkotta meg a teremtő isten, az egyiptomiaknál pedig maga Ré, a Napisten született tojásból. A kínaiak szerint a teremtő erő egy sötét, tojás alakú káoszban élt, és miután tizennyolcezer év múltán a tojás kettétört, a tiszta és világos részből lett az ég, a nehéz és tisztátalanból pedig a föld, amit jól ismert jin-jang szimbólum jelképez ma is.
