Elkövetkezendő cikkeimben úgy döntöttem sorra veszem a nap étkezéseit, taglalva, hogy egy kis plusz információt tudjak átadni esetleg, mikor, melyik napszakban mire van leginkább szüksége szervezetünknek.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem az ebéd a következő. Nos, fontos leszögezni, hogy mindenképpen napi minimum 5 étkezésben érdemes gondolkodni. Ez egy nagyon lényeges dolog, aminek oka, hogy fontos elkerülni az „éhezési időszakokat”, mert ennek hatására, logikusan, egyszerre nagyobb mennyiségű ételt szeretnénk magunkhoz venni, és az energiaellátás, a vércukorszint, inzulinszint stb., stabilabb értékeket mutathatnak. Ez azt jelenti, hogy amit magunkhoz vennénk, mondjuk egy 3 étkezéses rendszerben, elosztjuk 5 részre, semmiképp semmi azt, hogy + 2 étkezésnyi kalóriamennyiséget magunkhoz veszünk!
Mivel a reggelinket úgy választottuk meg, hogy nyújtott felszívódású szénhidrátokat és összetett fehérjéket tartalmaz, ezért tízórainak, ha szeretnénk bátran fogyasszunk, jelen esetben gyorsan felszívódó szénhidrátokat, ettől kitart a lendület az ebédig. A tízóraira tekinthetünk úgymond, egy „kiegészítő” étkezésre. A napi kalóriaszükségleted körülbelül 10%-át kell fedeznie. Ebből a szempontból hasonlít az uzsonnára.
Puffasztott rizsből, abonettből alapú „szendvicsek”
A szendvicsfanok maradhatnak régi barátjuknál, de, amennyiben van rá mód kis változtatásokat eszközöljenek, pl.: az alap legyen abonett, vagy puffasztott rizs.
Zabpehely, gyümölcsjoghurt, kefir
Bélflóra szempontjából is jó választás, és egy kis édes ízért, folyamodhatunk „bűnözéshez”, de akkor már legyen hasznunkra, és NE a csokis, cukros választást preferáljuk, hanem legyünk körültekintőek.
Gyümölcslé, gyümölcssaláta, zöldség-gyümölcs
Minden ilyen kiegészítő étkezés alkalmával tökéletes egy alma, egy narancs, egy körte, vagy gyümölcssaláta formájában vagy frissen a zöldségestől, akár egy könnyed csirkés, görög saláta.
