Divat lett a cukrot üldözni, de ennek az egyre inkább növekvő távolságtartásnak bizony van alapja. A cukros ételek gyorsan megemelik a vércukorszintet, így fittnek és ébernek érezzük ugyan magunkat, viszont gyorsan vissza is esik ez a szint, így egy-egy péksütemény vagy csoki elfogyasztása után hamar újra éhesnek érezzük magunkat és egy idő után már kifejezetten az édes ízre vágyunk.
Mik azok a szénhidrátok?
Szervezetünk fő tápanyagai a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok, de ezekből a legtöbb energiát a szénhidrátokból nyerjük, így hiba lenne rájuk aggasztani a veszélyes jelzőt. Sőt, égető (a szó szoros értelmében) szükség van rájuk.
Vannak jó és rossz szénhidrátok, az előbbiek ásványi anyagokat, rostokat és vitaminokat tartalmaznak. A gabonafélék tartoznak ide, a zabpehely, a búza, egyes zöldségfélék, a teljes kiőrlésű péktermékek vagy éppen a rizs.
Mindig szükségünk van szénhidrátra, nem vonhatjuk meg magunktól (főleg nem drasztikusan, ahogyan egy-egy diétázó teszi), hiszen belőlük nyerjük az energiát. A lassan felszívódó, összetett szénhidrátokat kell erőltetni.
A szénhidrátok fekete bárányai a cukrok. Az édes péksütemények, a sok cukrot tartalmazó italok, édességek finomak ugyan, de nem tartalmaznak hasznos tápanyagokat, sőt, ezek a szénhidrátok nem képesek felszívódni, így idővel zsírrá alakulhatnak, ami elhízáshoz vezethet, egyúttal a cukorbetegség kockázata is megnövekedik.
A kérdés: mit, mikor mennyit és mely szénhidrátokból?
Bőséggel kellene szénhidrátot a szervezetbe vinni, a bevitt tápanyagok nagyjából 60 százalékát, és ugye nem mindegy, mit – a lényeg, hogy összetett szénhidrátokban gondolkodjunk. Ha nagyon pontos számra vágyik valaki, akkor 1 testsúlykilogramm után férfiaknál nagyjából 5, nőknél 3 gramm szénhidrát napi bevitele ajánlott.
A szénhidrátokról konkrétan
Mely növények tartalmazzák a legtöbb szénhidrátot?
A sóska, a spenót, a kelkáposzta, a borsó, a zöldbab, a zab bőséges forrás, a növényi rostokként megjelenő szénhidrát tekintetében a salátafélék a nyerők – ráadásul az ásványi anyagok, így például a vas és a vitaminok is szép mennyiségben vannak jelen ezekben a zöldségekben.
A sok zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontossága nem csak a szénhidrátokról szóló összefoglalónkban jelenik meg, ez alapvetés, amit követni kell.
Reggelire teljes kiőrlésű péktermékeket fogyasszunk, ezek is hosszabban szívódnak fel, mint mondjuk, egy kakaós csiga vagy egy túró rudi és az abban lévő gyors felszívódású cukrok.
Ha ebédelünk, köretként kevés burgonyát fogyasszunk, inkább a rizst válasszuk, azon belül is a barnát. A krumpli ugyanis jóval magasabb mennyiségben tartalmaz szénhidrátot és keményítőt, ez nem feltétlenül egészséges.
Törekedjünk az egyensúlyra, a mértéktartásra, a változatosságra. Azért akadnak olyan pillanatok, élethelyzetek, amikor valamilyen gyors szénhidrátforrásra van szükség. Ilyen a sportolás utáni helyzet, amikor kiürültek a raktárak – edzések után egy csoki, egy banán vagy a fehérjeturmixba kevert gyors szénhidrátforrás jó választás. Máskor viszont ne éljünk vele túl gyakran.
Ha mértékkel fogyasztunk gyors felszívódású szénhidrátot, megfelelően a hosszabban felszívódót, mellette figyelünk a többi tápanyag egyensúlyára, a sok zöldség- és gyümölcsfogyasztásra, egész napra fent tudjuk tartani vitalitásunkat és frissességünket.
Márpedig a cél ez, nem igaz?
