Egy blog az egészségről és a szépségről.

Mindenkinek.

A hosszú élet titka nem a jó génállomány, hanem a helyes táplálkozás

Kevésbé írható a géneknek számlájára a hosszú élet – állapították meg több mint 400 millió ember családfájának elemzése alapján amerikai kutatók. Noha egyes családokban valóban halmozódik a magas kort megéltek száma, a géneknek a becsültnél lényegesen kevesebb a befolyása az élettartamra, mint korábban gondolták – derült ki a Genetics című szaklapban megjelent tanulmányból.

A kutatás háttere

A Calico Life Sciences tudományos intézet az Ancestry.com online családfakutató portál nyilvános adatbázisát használva végezte az elemzést. Azt keresték, milyen arányban felelősek a gének az élettartam alakulásáért, amelynek örökölhetőségét korábban 15-30 százalékra becsülték. Az örökölhetőség az mutatja, hogy egy vonás – ebben az esetben az élettartam – mennyire magyarázható genetikai különbségekkel vagy más, például környezeti vagy társadalmi, kulturális hatásokkal, véletlenekkel.

A kutatók a nagyjából 54 millió előfizető és családfáik alkotta hatmilliárd emberből kiválogatták azokat, akik még élnek, valamint egyszerűsítettek az adatbázison, hogy mindenki csak egyszer szerepeljen.

Az Ancestry még a kutatás előtt eltávolított minden adatot, ami alapján azonosítható lenne valaki, maradt a születés és a halál ideje, a születés országa és a kapcsolatok, amelyek a családfákat alkotják.

Maradt több mint 400 millió ember – nagyobbrészt európai származású amerikaiak –, akik vagy vér szerinti, vagy házastársi kötelékkel kapcsolódtak egymáshoz.

A házastársak élettartama hasonlóbb volt egymáshoz, mint az eltérő nemű testvéreké

Ezt magyarázhatja sok nem genetikai tényező, ami a közös háztartásból ered, a dolgok azonban akkor lettek érdekesek, amikor a kutatók megvizsgálták a nem vérségi rokoni kapcsolatokat, és azt találták, hogy a sógorok-sógornők, sőt az unokasógorok-sógornők élettartama is hasonló volt egymáshoz, noha nem voltak vérrokonok és nem is éltek közös háztartásban.

Összehasonlították további szerzett rokonok élettartamát.

Ha egy ember testvérének házastársa vagy házastársa testvérének a házastársa hasonlóan hosszan él, akkor világos, hogy a géneken és a közös környezeti hatásokon kívüli tényezők játszhatnak szerepet.

https://images.unsplash.com/photo-1505765052322-75804bb2e5f1?ixlib=rb-1.2.1&auto=format&fit=crop&w=1350&q=80

A partnerválasztás szerepe

A hatalmas adatbázis további elemzése az úgynevezett asszortatív partnerválasztást mutatta ki. A kifejezés arra utal, hogy az ember hajlamos olyan társat keresni, akinek a testméretei, alakja és származása olyan, mint az övé, ebben az esetben az élettartam lehet az azonos vonás.

“Természetesen egy lehetséges partner élettartamát nehéz megtippelni”

– mondta Graham Ruby, a kutatás vezetője, aki szerint más jellemzők vezetik a párválasztókat.

Ezek lehetnek genetikaiak vagy társadalmi-kulturálisak, esetleg mindkettő, például nem genetikai tényező az anyagi helyzet.

„Ha az anyagiak befolyásolják az élettartamot és a jómódúak inkább jómódú párt választanak, akkor ez hasonló élettartamhoz vezethet”

– magyarázta Ruby.

Ugyanez történik génekhez inkább kötődő tulajdonságok, például a testmagasság esetében: magas ember hajlamos magas párt választani, és a magasság valamiképp kapcsolatos az élettartammal, így ez alátámaszthatná az élettartam örökölhetőségét. Amikor az asszortatív partnerválasztás hatásait is kiküszöbölték, az az eredmény maradt, hogy az élettartam örökölhetősége nem több hét százaléknál, talán még ennél is kevesebb.

Vége a kifogásoknak!

Az eddig olvasottaknak egyetlen világos üzenete van: elég volt az üres kifogásokból, meg az örökletes dolgokra fogásból! Mindenki maga választja meg, hogy milyen életet szeretne élni, tegyünk hát azért, hogy hosszú időt tölthessünk a földön!

Amennyiben szeretnél segítséget kérni az életmódváltáshoz, keress bátran elérhetőségeim egyikén, vagy messenger üzenetben!

Megosztás itt: facebook

Kapcsolódó cikkek

Brazil dió – a pajzsmirigy barátja

A brazil dió, vagy más néven paradió (Bertholletia excelsa) nagy mennyiségű szelént tartalmaz, amely antioxidáns hatású ásványi anyag. Ez az egyik legtáplálóbb dióféle. A brazil dió E-vitaminban nagyon gazdag és a szelénnel együttműködve óriási segítséget jelent az immunrendszer megerősítéséhez. Ezenkívül tartalmaz még fehérjét, szénhidrátot, B-vitamint, kalciumot, rezet, cinket, magnéziumot és vasat. A brazil dió egyike a legjobb szelénforrásoknak. A szelén felerősíti az immunrendszer antitesteinek reakcióit, és segít megelőzni a rákot, a szívbetegséget és az idő előtti öregedést. Kulcsszerepet játszik a glutation termelésben. Ez az enzim elnyomja a szabad gyököket, és segít megállítani a daganatok kifejlődését. Amellett, hogy a szelén kiváló antioxidáns és antivirális hatású ásványi anyag, nagy jelentősége van a pajzsmirigy hormon képzésben, aktív T3 előállításában és felhasználásában. Pozitív hatásait napi 200 mikrogramm szelén pótlással biztosíthatjuk, mely mindössze két brazil dió fogyasztásával megoldható. A szelén nélkülözhetetlen számos idegi működéshez, fontos sejtvédő antioxidáns, ezenkívül hangulatjavító, szellemi teljesítményt fokozó hatása is ismert. A szelén segítő molekulaként hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a megfelelő szelén bevitel csökkentheti a mellrák és a prosztatarák kialakulásának esélyét is. A szelén fokozza a daganatos sejtek apoptózisát, azaz „öngyilkosságra” készteti a ráksejteket és segít helyreállítani az ember károsodott sejtjeiben a DNS-t. Két szem brazil dió fedezi egy felnőtt ember napi szelén szükségletét! A brazil dió vadon nő az Amazonas esőerdeiben, ahol az ősi törzsek szentnek tekintették. Az őserdők egyik legnagyobb fája. Több mint 50 méter magasra is megnőhet, lombkoronája a többi fa fölé magasodik. Akár 500 évig is él, de egyes becslések szerint 1000 éves fák is vannak. Magja némileg a kókuszdióra emlékeztet. Ebben a csonthéjas gyümölcsben akár 24 dió is lehet egyszerre, melyek egy csomóban helyezkednek el. Amikor megérik, a gyümölcs lepottyan a földre. A magokat kiszedik, megszárítják a napon, megmossák, majd többnyire külföldre szállítják. Brazil dió fák szinte kizárólag érintetlen őserdőkben hoznak gyümölcsöt. Csak néhány erre a virágra specializálódott rovar képes a beporzásra. Érdekesség, hogy egy a brazil dió fán élő orchidea illata vonzza a fához a méheket. A természet e komplex megoldása nélkül a fa nem hoz termést. A fa szaporodása is különleges. Termésének vastag héját csak egy őserdei rágcsáló, az aguti képes feltörni. A magokat a mókushoz hasonlóan elraktározza, és a rejtekhelyeket gyakran elfelejti. Ezekből az őserdőben elszórt raktárokból kelnek ki az új fák. A brazil dió magbele rendkívül tápláló. Hat szem dió annyi energiát tartalmaz, mint 200 gramm sült hús. A brazil diónak magas a zsírtartalma ezért hamar megavasodhat. Ajánlatos hűtőszekrényben tárolni. A cikk forrását az egészségtér hasonló című bejegyzése szolgáltatta.

Tovább olvasom »
Értesülj az újdonságokról!

Iratkozz fel a heti hírlevelünkre

Kapj értesítést az új cikkeimről